Az énekesmadarak esetében az éneknek számos, nagyon fontos szerepe van a területválasztás és a fajfenntartás szempontjából! Általában a hímek érkeznek vissza hamarabb a költőterületre, és korán dalra is fakadnak a később érkező tojóknál; így ők már nagyban kiválasztották a fészkelésre szolgáló területet, az ún. revírt. Ezt később énekléssel folyamatosan megtartják, az az énekelve jelzik a többi fajtársuknak, hogy ez a hely már foglalt! Ahol ő énekel, az az ő területe, nem tűr meg másik fajtársat benne. A territóriumokon belül választja ki a hím a fészek potenciális helyét, amelyet el is kezd kezdetlegesen építeni. Több énekesmadár hímje általában két-három fészekhelyet is keres, ahova fészekkezdeményeket épít. A később választott, majd elnyert tojó vagy elfogadja az egyiket vagy nem, és utóbbi esetben akkor új fészkelőhelyet kell keresni a párnak. Ekkor már közösen keresgélnek, és közösen építik is meg a fészket, amelyet a tojó elszántabban épít a hímnél!
Az azonos fajba tartozó madárfajok éneke a fajon belüli versengést, figyelemfelhívást szolgálja és a területvédelem leghasznosabb eszközét jelenti a fajtársakkal szemben. Így a védelmet hathatósan elérik a madarak énekükkel, bár néha sor kerül kisebb támadásokra, territóriumharcokra is. A feketrigóknál gyakran láthatunk ilyen harcokat a hímeknél a városokban is, amelyek a terület- vagy a párválasztásról szólnak!
A másik nagyon fontos szerepe a madáréneknek a tojók hímekhez csalogatása és elcsábítása. A tojómadarak számára egy hím madár éneke "felkérés keringőre", vagyis egy szóval a pár kiválasztásában játszik nagyon fontos szerepet a hímek éneke. Minél erősebben, kitartóbban énekel egy hím, annál biztosabban, könnyebben és hamarabb talál magának tojópárt!
Az európai énekesmadárfajok tavasszal énekelnek, március és június vége között. A nemek közül csak a hímek feladata az éneklés, amit az udvarlás és ennek értelmében a tojó elcsábítása követ. Bár egyes madárfajoknál - főleg partimadarak esetében - a nemek szerepe felcserélődött, a tojók mutatnak a hímekre jellemző színesebb bélyegeket, tollruhát, míg a hímek vették át a tojók szerepét (kotlás, tojások kiköltése, fiókanevelés).
Más-más madárfajok énekét nem értik a madarak, olyan mintha idegen nyelvet hallanának. Csak az egy azonos fajba tartozó madarak értik meg egymást, és tudnak kommunikálni egymással.
