A tavaszi madárvonulásról

A madarak nem a téli hideg elől vonulnak el Európából, hanem a táplálék hiány miatt, amely ilyenkor nem férhető hozzá a szabadban. Tavasszal amikor már visszatérnek bőven találnak táplálékot és megkezdhetik a fészkelést!

A legtöbb madárfaj már azelőtt elvonul mielőtt a hideg tél beköszöntene és nem találnak elegendő táplálékot. Ezért már nyár végén és ősz elején a hosszú távú vonuló fajok (pl. fecskék, poszáták) hihetetlen nagy mennyiségű táplálékot vesznek magukhoz, akár meg is duplázhatják testsúlyukat. A fecskék repülő rovarokkal növelik fehérjeszükségletüket, míg a poszátafajok az éppen érő, magas cukortartalmú bodza bogyóiból halmoznak fel zsírtöbbletet!

A legtöbb vonuló madárfaj elős példányai már februárban megjelennek Dél- és Közép-Európában. A tavaszi vonulás sokkal gyorsabban zajlik az őszinél, mert a madarak sietnek a fészkelőhelyek felé, azért hogy a legjobb fészkelőhelyeket és a legtöbb táplélékot rejtő területeket elsőként foglalhassák el! Például egy énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris) ősszel 6-7 hét hónap alatt vonul a téli szálláshelyére Afrikába, míg tavasszal 3-4 hónapot vesz csak igénybe a hazavonulás ideje! A hím madárfajok mindig előbb érkeznek meg a tojóknál, ez egyben versengés is az azonosfajú hím madarak között! Ennek célja, hogy felkeressék és "lefoglalják" a legjobb költőterületeket, magukhoz csábítva az elsőként érkező tojókat és  a legbiztonságosabb neveljék fel fiókáikat. A költési idő majd védelmezniük kell territóriumukat a többi betolakodóval szemben és segíteniük is kell a fiókák felnevelésében a tojónak!

A megérkező tojóknak is nagyon jó kondícióba kell lenniük, hogy a költés idejére egészséges, termékeny tojásokat tudjanak rakni. Ha egy tojó rossz állapotban, legyengülve érkezik haza fészkelőterületére, akkor nagyobb esély van arra, hogy fiókái nem lesznek életképesek!